Dairy cow welfare
A tejelő tehenek jóléte: az ICPD [Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről] egyik gyakori témája
Geert Vertenten, DVM, PhD, az Elanco Animal Health tejtermelési szaktanácsadója
Az egészség és a jólét fogalma szétválaszthatatlanul egybefonódik a tejelő tehenek esetében. Általánosan elfogadott tény, hogy mindkettő fenntartása nélkülözhetetlen az állatok hosszú hasznos élettartamának és magas termelésének biztosításához. A magas jóléti színvonal azonban nem egyszerűen a betegségek hiányát jelenti, ahogyan ezt a 2013 júniusában a svédországi Uppsala városában tartott 15. ICPD konferencián [Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről] hangsúlyozták. Sok előadás a tejelő szarvasmarhákat érő gyakori stresszhatásokkal foglalkozott, áttekintve azok állatjólétre gyakorolt hatásait, a problémák mérésének módjait és a gyakorlati megoldások alkalmazását. Az állatjólét biztosítását küldetésének tekintve az Elanco segíteni akar az állategészségügy és az állatjólét színvonalának javításában. Ennek szellemében a jelen cikkben Geert Vertenten (az Elanco Animal Health szaktanácsadója) a 2013-as ICPD előadásai alapján áttekint néhány olyan kulcsfontosságú szempontot, melyek ismerete javíthatja a tejelő tehenek jólétével kapcsolatos tevékenység hatékonyságát.
Kerüljük a stresszt!
A Texas államban (Egyesült Államok) működő Livestock Issues Research Unit [Haszonállat-egészségügyi Kutatóközpont] munkatársai előadásukban részletesen tárgyalták azt az elképzelést, mely szerint a pszichológiai tényezők befolyásolhatják a tehenek fizikai egészségét.1 Körvonalazták a stressz és a takarmányozás immunfunkciókra gyakorolt hatását, egyes gyakori technológiai eljárásokkal (például a választással és az állatok új csoportba helyezésével), valamint a környezeti stresszorokkal, például az időjárási szélsőségekkel összefüggésben.
Annak elmagyarázását követően, hogy a stresszt a hypothalamus–hypophysis rendszer hogyan szabályozza, és az hogyan tetőzik a kortizol felszabadulásában, az előadók leírták, hogy ez utóbbi hormon milyen jelentős hatást fejt ki az immunrendszer paramétereire. Sorrells és Salpolsky 2007-es munkájára hivatkozva az előadók elmagyarázták, hogy a veleszületett immunitás hogyan marad kontroll alatt a gyulladáskeltő citokinek termelődése során, amikor a humorális immunrendszert előkészíti egy, a kortizol és a katekolaminok által vezérelt „jól összehangolt biológiai esemény”.
Kovácsoljunk előnyt az ismeretekből!
Még érdekesebb volt annak a feltárása, hogy a stresszre adott immunválasz genetikai programozással és/vagy takarmányozással befolyásolható. Még egy hasonló genetikai hátterű szarvasmarhákat tartalmazó vizsgálati csoporton belül is eltérő immunológiai válaszreakciókat adtak a stresszre azok az állatok, amelyek korábban eltérő módon és mértékben voltak kitéve a menedzsmenttel kapcsolatos, környezeti, takarmányozási vagy kórokozók jelentette stresszoroknak. Megállapították, hogy a krómkiegészítés jelentősen befolyásolja a stressz immunválaszokra gyakorolt hatását. Ezt annak tulajdonítják, hogy a króm az inzulin kofaktoraként aktívan részt vesz a glükózanyagcserében, emellett bizonyíték van arra is, hogy szarvasmarhákban fokozza az ellenanyagok termelését. Stressz idején a glükózanyagcsere fokozódik, ennek következtében felgyorsul a króm mobilizációja és a vizelettel való ürülése, ami a szervezet krómraktárainak kiürülését eredményezi – ezért jár előnyös hatásokkal a krómkiegészítés.
Annak ismeretében, hogy a stressz ennyire mélyrehatóan befolyásolja az immunrendszer működését, könnyű egyetérteni a kutatócsoport azon következtetésével, hogy a stresszhormonok és az immunitás közötti kölcsönhatások alaposabb ismerete révén jelentősen javítható lenne a haszonállatok egészsége és termelése. Ha kiszámítható módon tudnánk kedvező irányban befolyásolni a tehenek stresszre adott válaszreakcióját, alternatív tartástechnológiai eljárásokat, tökéletesebb szelekciós programokat és/vagy különböző új takarmányozási stratégiákat tudnánk kifejleszteni.
A stresszorok tényleges hatása
Az elmélet alkalmazása és innovatív stratégiák kidolgozása a dolgok egyik oldala, de a gazdákat leginkább az foglalkoztatja, hogy a nem megfelelő állatjólét a való életben, „éppen most” hogyan befolyásolja az állatok termelését. A tejtermelés és a hőstressz összefüggését tanulmányozó egy vizsgálat eredményei aláhúzták, hogy a szarvasmarhák stresszorokkal szembeni megvédése milyen jelentős hatással lehet a gazdaságok nyereségességére. A laktáció első 60 napjában feljegyezték olyan egészséges tehenek tejtermelését, amelyek mérsékelten meleg időben és forró időjárási körülmények között ellettek. Mindkét hőmérsékleti időszakban ugyanazokat a takarmányokat etették és tartástechnológiai eljárásokat alkalmazták, és az összes tehenet istállóban helyezték el, hogy kizárják a külső időjárási körülmények lehetséges további hatásait.
A forró időben ellett tehenek naponta átlagosan 6,3 kilogrammal kevesebb tejet termeltek, mint azok, amelyek ellése mérsékelt hőmérséklet mellett következett be. Míg a hőstressz tejelő szarvasmarhákra gyakorolt negatív hatása jól ismert, meglepő volt, a tejhozamra gyakorolt hatás e vizsgálatban feltárt hosszú időtartama meglepő volt. A tejhozam ilyen jelentős mértékű csökkenése összességében jelentős bevételkiesést jelent, és az eredmények egyértelműen jelzik, hogy tejelő tehenek esetében még a rövid időtartamú hőstresszt is létfontosságú megelőzni.2
A megfelelő szárazanyag-felvétel (DMI) létfontosságú a tejelő tehenek egészségének folyamatos fenntartásához, különösen az ellés körüli időszakban, amikor a negatív energiamérleg és a ketózis veszélye tényleg nagy aggodalomra ad okot. Most, hogy már többet tudunk a szubklinikai ketózis mértékéről és az olyan gyakori és nagy gazdasági veszteségekkel járó bántalmakkal való összefüggéséről, mint a méhgyulladás, a tőgygyulladás és az oltógyomor-helyzetváltozás, rendkívül fontosak a megfelelő szárazanyag-felvétel fenntartása érdekében tehető lépések. A hosszabb evési időszakok nagyobb szárazanyag-felvétellel függnek össze, de amikor egy finn kutatócsoport megvizsgálta a sántaság evési viselkedésre gyakorolt hatását, kiderült, hogy a sánta tehenek kevesebb időt töltöttek takarmányfelvétellel, mint a nem sánta állatok.3 Ezek az eredmények – a konferencián bemutatott egy másik vizsgálat megfigyeléseivel együtt, amely azt állapította meg, hogy Svédországban a tejelő szarvasmarhák elhullását 70%-ban láb- vagy csülökelváltozások okozzák – azt bizonyítják, hogy a sántaság tejelő tehenekben gyakori állatjóléti probléma, melynek hatásai messze túlmennek az esetleges elváltozásokkal összefüggő fájdalom jelentette közvetlen problémákon.
A stresszorok azonosítása
Amíg az egyértelmű, hogy a stresszorok elkerülése nyilvánvalóan jótékonyan befolyásolja a tejtermelő állományok mindenkori egészségi állapotát és termelését, a „stressz” meghatározása nem könnyű feladat. Sandra Edwards, a Newcastle-i Egyetem Agrártudományi, Élelmezés-tudományi és Vidékfejlesztési Karának munkatársa a konferencián tartott előadásában aláhúzta, hogy az egészség és a jólét meghatározásához objektív indikátorokra van szükség.5 Annak előrebocsátása után, hogy a modern gazdálkodási környezetben, ahol a termelés folyamatosan nő és az ember és állat közötti kontaktus mértéke csökken, Sandra elmagyarázta, hogy az egészség és a jólét markereinek kimutatási rendszereiben egyre nagyobb szükség van az automatizálásra. Áttekintette a rendelkezésre álló mérőeszközöket, részletes betekintést nyújtva abba, hogy jelenleg mennyire ismerjük és értjük meg a stresszorokat és azoknak az állatok fiziológiájára gyakorolt hatásait. A haszonállatok stresszorokra adott tényleges válaszreakcióira vonatkozó kutatások alapján kifejlesztett technológiai eszköztárunk már ma is szédítő, a fájdalomra utaló specifikus hangadások akusztikai jelrögzítéssel történő kimutatásától kezdve a tipikus mozgási mintázatok változásainak pedométeres azonosításán át az emésztési funkciók bendőbe helyezett bólusz segítségével történő telemetriás méréséig.
Gyakran azonban a problémák egy éles szempárral észlelhetők a leghatásosabban. Egy vizsgálat, melynek célja a szokásos termelési körülmények között tartott tejelő szarvasmarhákban kialakuló fájdalom elemzése volt, hét olyan viselkedést azonosított, amely a fájdalom jelenlétére utalt.6 Ezek közé tartozott a fülek helyzete, a szőrszálak felállása és a hát tartása, és e viselkedési formák nagyban segítenek a gazdáknak felismerni a fájdalmat egy jellemzően nagyon sztoikus természetű állatfajban, és lehetővé teszik a kezelést még a termelési veszteségek bekövetkezése előtt, egyúttal pedig nagymértékben javítják az állatjólét színvonalát.
Az állatjólét monitorozása nagyüzemi körülmények között
Ha ennyi mindent lehet mérni, hogyan várható el bárkitől, hogy tudja, hol kell kezdeni? A konferencián beszámoltak arról, hogy Svédországban egy internetes jelentés készült a svéd tehénadatbázis alapján, amely segíthet a fenti probléma megoldásában.7 E rendszer, melynek neve Animal Welfare Signals [Állatjóléti Jelzések], összesen 24 kulcsfontosságú állományszintű indikátor alapján elemzi a tejtermelő gazdaságok állatjóléti helyzetét és/vagy termelésének gazdaságosságát. A rendszer sok indikátor esetében kiszámolja a költségeket is, és adatai alapján országos szintű referenciaértékeket határoznak meg. A gazdák hozzá tudnak férni a saját gazdaságukra vonatkozó adatokhoz, megnézhetik, hogy azok hogyan viszonyulnak a sajátjukéhoz hasonló gazdaságok adataihoz, sőt még tanácsokat is kaphatnak az eszközlendő beruházások mértékét illetően. A rendszer kifejlesztői azt remélik, hogy a kulcsfontosságú állatjóléti kérdések költségvonzatainak ilyen egyértelmű meghatározásával, illetve annak lehetővé tételével, hogy a tejtermelő gazdák saját gazdaságuk teljesítményét másokéhoz viszonyíthassák, elősegítik annak a jobb felismerését, hogy mennyire fontos a magas szintű állatjólét, illetve további ösztönzést adnak a tejtermelőknek az állatjólét javításához. A rendszer emellett népszerűnek is tűnik, mivel tavaly több mint 17 500 jelentést töltöttek le belőle, ami az érintett gazdaságok több mint 90%-át képviseli.
A gyakori problémák kezelése
Az állatjólét színvonalának emelése érdekében teendő lépések tényleges meghatározása és mérése célorientáltabbá és így gazdaságosabbá teszi az elvégzett változtatásokat, emellett lehetővé teszi a sikerarányok követését is, a kezdeti mérési eredményeket kiindulási alapként használva.
A tejelő szarvasmarhákat érintő leggyakoribb stresszorok és állatjóléti problémák közül sok esetében már jelenleg is léteznek tényleges megoldási javaslatok. A sántaságra vonatkozóan például már számos kezelési és megelőzési stratégiát publikáltak, köztük környezeti és istállózási, csülökkörmözési és genetikai szelekciós ajánlásokat. A rendszeres lábvégfürdetés egy másik hagyományosan alkalmazott módszer, amely a gyakorlatban nehezen valósítható meg. Amint azonban a konferencián elhangzott egyik előadás tárgyalta, az új automatizált lábvégfürdető rendszerek kifejlesztése ígéretes eredményeket mutat, és egyszerű szappanos víz használatával akár 50%-kal is csökkentheti a fertőző kóroktanú lábvég-megbetegedés (a dermatitis digitalis) állományszintű előfordulását.4
A stressz csökkentésére szolgáló módszerek alkalmazása a jellemzően nehéz menedzsment-időszakokban (például az ellés idején) a tehén pszichológiai jólétén jóval túlmutató hatásokkal jár, és potenciálisan képes megvédeni, sőt növelni a gazdaság nyereségességét. Ha a betegségekre irányuló ellenőrzési rendszer hatékonysága lehetővé teszi a problémák korai észlelését, olyan korai stádiumban be lehet avatkozni, amikor az állatjólét színvonala még nem romlott jelentősen. A tejelő tehenek tartásának és kezelésének e holisztikusabb megközelítése végső soron javítani fogja a termelékenységet éppúgy, mint az állatjólét színvonalát.
A jobb állatjólét plusz hozadéka
A tehénjólét javításának pénzügyi és akár altruista előnyein túlmenően, a konferencián megvitatott egyik tanulmány lépéseket tett annak bizonyítása felé is, hogy a dolognak van egy további aspektusa is. Egy svéd vágóhidakon végzett felmérés során a dolgozókat megkérték egy kérdőív kitöltésére, melyen rangsorolniuk kellett olyan állításokat, amelyek az általuk kezelt állatok jólétével kapcsolatos percepcióikra, a munkájukkal való elégedettségükre, általános emocionális jólétükre és általában az életükkel való elégedettségükre vonatkoztak. Az eredmények összegyűjtése és elemzése után egyértelművé vált, hogy erőteljes összefüggés van a vágóhídi dolgozók által érzékelt magas állatjóléti színvonal és a dolgozók munkával, valamint összességében az élettel való elégedettsége között.8
Az a lehetőség, hogy az állatjólét magasabb színvonala pozitívan befolyásolja az állatokkal dolgozók jólétét, további motiváló tényező arra, hogy a normákat magas szinten állapítsák meg. A haszonállatok jólétének megismerése és javítási lehetőségei terén zajló folyamatos fejlődésre tekintettel a Haszonállatok Termelési Betegségeinek Nemzetközi Konferenciájához hasonló eseményeken zajló megbeszélések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a legfrissebb fejlesztések a gazdaságokban alkalmazott gyakorlati és hatékony stratégiákká válhassanak.
Irodalom
1. INTERACTIONS AMONG STRESS, IMMUNOLOGY AND NUTRITION
[KÖLCSÖNHATÁSOK A STRESSZ, AZ IMMUNOLÓGIA ÉS A TAKARMÁNYOZÁS KÖZÖTT]
Jeffery A. Carroll and Nicole C. Burdick Sanchez (Livestock Issues Research Unit, USDA-ARS)
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
2. LONG-TERM EFFECT OF HEAT STRESS DURING THE FIRST 10 DAYS POSTPARTUM ON MILK YIELD IN DAIRY COWS
[AZ ELLÉS UTÁNI ELSŐ 10 NAPBAN FELLÉPŐ HŐSTRESSZ HOSSZÚ TÁVÚ HATÁSA A TEJELŐ TEHENEK TEJHOZAMÁRA]
Suthar V. S, Burfeind O. and Heuwieser W. (Clinic for Animal Reproduction, Freie Universität, Berlin, Germany).
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
3. LAMENESS IMPAIRS EATING BEHAVIOR
[A SÁNTASÁG CSÖKKENTI A TAKARMÁNYFELVÉTELT]
Norring M. et al.
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
4. FACTORS THAT AFFECT LOCOMOTION
[A MOZGÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK]
Christer Bergsten (Department of Biosystems and Technology, Swedish University of Agricultural Sciences, Alnarp)
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
5. CAPTURING INDICATORS OF HEALTH, WELFARE AND PRODUCTION
[AZ EGÉSZSÉG, A JÓLÉT ÉS A TERMELÉS INDIKÁTORAINAK RÖGZÍTÉSE]
Sandra Edwards
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
6. IDENTIFYING PAIN BEHAVIOURS IN DAIRY CATTLE
[A FÁJDALOMRA UTALÓ VISELKEDÉSEK AZONOSÍTÁSA TEJELŐ SZARVASMARHÁKBAN]
Gleerup K. B. et al.
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
7. COST ESTIMATES FOR REDUCED ANIMAL HEALTH AND WELFARE IN SWEDISH DAIRY FARMS
[A CSÖKKENT EGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÁLLATJÓLÉTI SZÍNVONAL KÖLTSÉGVONZATAINAK BECSLÉSE SVÉD TEJELŐ TEHENÉSZETEKBEN]
Winblad von Walter et al.
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
8. A SURVEY OF PERCEIVED ANIMAL WELFARE, WORK SATISFACTION, AND LIFE SATISFACTION AMONG SWEDISH ABATTOIR WORKERS
[AZ ÁLLATJÓLÉT SZÍNVONALÁNAK ÉRZÉKELÉSÉRE, A MUNKÁVAL ÉS AZ ÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETTSÉGRE IRÁNYULÓ FELMÉRÉS SVÉD VÁGÓHÍDI DOLGOZÓK KÖRÉBEN]
Hultgren J., Gamble A., Gärling T. and Lerner H.
15th International Conference on Production Diseases in Farm Animals
[15. Nemzetközi Konferencia a Haszonállatok Termelési Betegségeiről 2013]
